Egy jogszabály, amely a megrendelő oldalán állva alakítja át a piacot
A 2007. évi LXXXVI. törvény, közismert nevén a VET (villamos energiáról szóló törvény) 2025 végén egy új paragrafussal egészült ki. A 137/A. § lényege egyszerű: 2026. június 1-jétől csak az kerülhet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) nyilvántartásába, aki villamos biztonsági felülvizsgálatot (VBF, korábbi nevén érintésvédelmi felülvizsgálatot) végezhet. A bejelentkezés a szolgáltatási tevékenység megkezdéséről és folytatásáról szóló 2009. évi LXXVI. törvény 27. §-ának rendje szerint történik.
Első olvasásra ez egy adminisztratív szabálynak tűnik, valójában azonban a megrendelő számára teremt komoly előnyt. Eddig a jogszabály ugyan előírta, hogy a felülvizsgálatot szakképzett személy végezze, de a gyakorlatban a megrendelő nehezen tudta ellenőrizni, hogy ténylegesen jogosult-e a kiválasztott szolgáltató. Mostantól ez két perc alatt, egy nyilvános listából lesz visszakereshető.
Az alábbi cikkben részletesen bemutatjuk, mit ír elő a jogszabály, kit érint, mit jelent a megrendelőnek, hogyan tudja majd ellenőrizni a választott szolgáltató jogosultságát, és mit érdemes most, az átmeneti időszakban tennie. Ha a folyamat egyes lépéseit a Szolgáltatások oldalunkon szeretné megnézni, ott lépésről lépésre megtalálható.
Mit ír elő pontosan a 137/A. §?
A módosított VET szövege szerint a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet hatálya alá tartozó villamos berendezésekre vonatkozó villamos biztonsági felülvizsgálati tevékenységet az folytathat:
- akit a szolgáltatási tevékenység megkezdéséről szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerint bejelentett, és
- akit az MKIK ennek alapján nyilvántartásba vett, és
- aki megfelel a VET végrehajtási rendeletében meghatározott szakmai feltételeknek.
A nyilvántartás vezetését az MKIK végzi, és bizonyos adatok (név, regisztrációs szám, az engedélyezett tevékenységi kör) a nyilvánosság számára is hozzáférhetők lesznek. A személyes elérhetőségi adatok (telefon, e-mail) csak a felülvizsgáló kifejezett hozzájárulása esetén jelennek meg a nyilvános listában.
A változtatás célja a piac átláthatóvá tétele és a megrendelők védelme. A felülvizsgálati jegyzőkönyveknek ugyanis komoly jogi és biztosítási súlyuk van, ezért fontos, hogy azok megalapozottak és nyomon követhetők legyenek.
Kit érint a változás?
A nyilvántartási kötelezettség elsősorban a szolgáltatókat terheli, de a hatásait a megrendelők is megérzik. Lássuk a két oldalt.
Szolgáltatói oldalon (akiknek be kell jelentkezniük)
- Egyéni villanyszerelő vállalkozók, akik felülvizsgálatot is vállalnak
- Villamos kivitelező Kft.-k, Bt.-k, Zrt.-k
- Műszaki vizsgálati cégek, akik villamos biztonsági felülvizsgálatra is vállalkoznak
- Tűzvédelmi szolgáltatók, akik villamos felülvizsgálatot is végeznek
- Külföldi szolgáltatók, akik rendszeresen vállalnak munkát Magyarországon
Megrendelői oldalon (akiknek tudniuk kell róla)
- Lakóingatlan eladók, akik felülvizsgálati jegyzőkönyvet kérnek adásvétel előtt (erről bővebben külön cikkünkben)
- Társasházi közös képviselők, akik a közös területek kötelező felülvizsgálatát szervezik
- Üzlet- és irodatulajdonosok, akik a periodikus villamos biztonsági felülvizsgálatra (VBF) kötelesek a 40/2017 NGM rendelet alapján
- Ipari üzemeltetők munkavédelmi és tűzbiztonsági szempontból
- Önkormányzatok, közintézmények, akiknek éves felülvizsgálati kötelezettségük van
- Biztosítók, akik kárrendezésnél kérik a friss felülvizsgálati dokumentumot
Akiket nem érint közvetlenül
A klasszikus villanyszerelési munkák (új áramkör, biztosítékcsere, lámpa-, konnektor csere, javítás) nem tartoznak ide. Ezekhez a jelenlegi regisztrált villanyszerelő státusz továbbra is elegendő. A választóvonal egyértelmű: ha hivatalos villamos biztonsági felülvizsgálati jegyzőkönyv készül, az MKIK-nyilvántartás 2026. június 1-től kötelező.
Mit jelent ez Önnek, a megrendelőnek?
A változás négy konkrét előnyt hoz:
1. Két perc alatt ellenőrizhető a jogosultság
- júniustól az MKIK honlapján lesz egy nyilvános jegyzék, ahol a szolgáltató nevére vagy regisztrációs számára keresve azonnal kiderül, jogosult-e a vizsgálatra. Nem kell papírokat bekérni, nem kell képesítéseket értelmezni: vagy szerepel a listán, vagy nem.
2. A biztosítási kárrendezésnél erősebb pozíció
Egy villamos eredetű tűz vagy áramütés utáni biztosítási vita esetén a biztosító első kérdése az lesz, hogy a felülvizsgálatot nyilvántartásba vett szolgáltató végezte-e. Ha igen, az eljárás gördülékenyebb. Ha nem, a jegyzőkönyv jogi értéke megkérdőjelezhető.
3. Adásvételnél tisztább helyzet
Ingatlanértékesítésnél a vevő, a közjegyző és a hitelt nyújtó bank fokozatosan elvárja majd, hogy a felülvizsgálati jegyzőkönyv nyilvántartásba vett szolgáltatótól származzon. Erre érdemes most felkészülni: ha most kezdeményezi a felülvizsgálatot, válasszon olyan szolgáltatót, akiről tudja, hogy a nyilvántartásba is be fog kerülni.
4. Társasházi felelősség
Közös képviselőként Ön felel azért, hogy a társasház megfeleljen a tűzvédelmi és villamos biztonsági előírásoknak. Egy „bizonytalan" szolgáltatóval végeztetett felülvizsgálat utólag Önre is visszaüthet felelősségi szempontból. A nyilvántartás Önt is védi.
Mit kell tudni a jelenlegi átmeneti időszakról?
Fontos pontosítást tennünk: a törvény szintjén a kötelezettség 2026. június 1-jétől él. A részletszabályok – a bejelentkezés pontos menete, a díjak, a kiegészítő igazolások – a VET végrehajtási rendeletében jelennek meg, amelynek kihirdetése folyamatban van.
A jelenlegi gyakorlati helyzet:
- A szakmai szervezetek (MKIK, az NGM, a tűzvédelmi szakhatóság) együttműködésében zajlik a végrehajtási rendelet kidolgozása.
- Az MKIK saját honlapján tájékoztatót tett közzé a felülvizsgálók nyilvántartásáról, ahol a folyamat aktuális állásáról is olvashat: mkik.hu.
- A 2026. június 1-i hatálybalépésig vagy megjelenik a végrehajtási rendelet, vagy átmeneti rendelkezés várható az MKIK részéről.
Megrendelőként az átmeneti időszakban (most és június 1. között) nyugodtan rendelhet felülvizsgálatot. A jelenlegi jogszabályok szerinti, szakképzett szolgáltatótól származó jegyzőkönyv érvényes marad. Ha azonban a felülvizsgálat június 1-re vagy későbbre tolódik, érdemes olyan szolgáltatót választania, aki a nyilvántartásba is fel fog kerülni.
Hogyan tudja majd ellenőrizni a nyilvántartást?
Júniustól négy konkrét dolgot érdemes megnéznie a megrendelés előtt:
| Mit ellenőriz? | Hogyan? | Miért fontos? |
|---|---|---|
| Szerepel-e a jegyzékben? | Név vagy cégnév alapján keres | Ha nem szerepel, a jegyzőkönyv jogi értéke vitatható |
| Milyen tevékenységre jogosult? | A jegyzékben kategóriák lesznek | Lehet, hogy csak ipari berendezésekre jogosult, lakásra nem |
| Mi a regisztrációs száma? | A jegyzék mutatja | Ezt fel kell vezetnie a felülvizsgálati jegyzőkönyvre |
| Aktív-e a regisztráció? | Dátum és státusz a jegyzékben | Felfüggesztett vagy törölt szolgáltatótól ne rendeljen |
Gyakorlati tipp: kérdezze meg a szolgáltatót már a telefonos egyeztetésnél: „A jegyzőkönyvön rajta lesz az MKIK-nyilvántartási szám?" Egy szabályosan dolgozó szolgáltató ezt két másodperc alatt megerősíti. Ha bizonytalanul válaszol, vagy témát vált, fontolja meg, érdemes-e tovább folytatni.
Mi a helyzet a korábbi jegyzőkönyvekkel?
A jogszabály a jövőre vonatkozóan szabályozza a tevékenységet, nem visszamenőleg. Egy 2025-ben vagy 2026 első felében szakszerűen kiállított jegyzőkönyv érvényes marad a saját érvényességi időszakáig:
- Villamos biztonsági felülvizsgálat (VBF, régen érintésvédelmi): munkahelyi környezetben 3 vagy 6 év, a környezeti besorolástól függően; lakóingatlan esetén a piaci gyakorlat 5–6 évnél nem régebbi jegyzőkönyvet tekint elfogadhatónak.
- VV (villámvédelmi): az MSZ EN 62305 kockázati osztálytól függően 3–6 év.
Ha tehát Önnek 2024-ben vagy 2025-ben készült érvényes vizsgálati dokumentációja van, ezt nem kell újra elkészíttetni csak a nyilvántartási szabály miatt. A következő esedékes felülvizsgálatnál érdemes viszont olyan szolgáltatót választania, aki a regisztrációba bekerült.
Miért előny a megrendelő oldalán a változás?
A villanyszerelő szakmában – különösen a felülvizsgálati üzletágban – hosszú időn keresztül kevés volt a transzparencia. Sokan találkoznak ilyen szituációkkal:
- Egy „barát ismerőse" elvállalja olcsóbban, de nincs érintésvédelmi szakember-vizsgája.
- A felülvizsgálat alatt nem készülnek tényleges mérések, csak ránézéses ellenőrzés.
- A jegyzőkönyv sablon, és a tényleges hálózat helyett egy generikus szöveggel hagyja jóvá a rendszert.
- A mérőműszerek nincsenek kalibrálva, így a mérési értékek megbízhatatlanok.
Az ilyen szolgáltató 2026. június 1-jétől nem kerülhet a nyilvántartásba. Ez pedig azt jelenti, hogy:
- A piac normalizálódik. A nyomott árú, megalapozatlan ajánlatok egy része eltűnik.
- A jegyzőkönyvek hitelesebbek lesznek. A nyilvántartási szám rajta van a dokumentumon, így a biztosító, közjegyző vagy bank egyszerűbben elfogadja.
- A választás egyszerűbb lesz. Aki regisztrált, hivatalosan is dokumentált szakember.
A megrendelői felelősség nem csökken (továbbra is Önön múlik, hogy ki közül választ), de a választás lényegesen biztonságosabb lesz.
Hogyan készüljön fel most? 4 lépéses ellenőrzés
Az átmeneti időszakban és utána is az alábbi négy lépés segít a megfelelő szolgáltató kiválasztásában:
1. Kérdezzen rá a szakképesítésre
A villamos biztonsági felülvizsgálat (VBF) végzéséhez érintésvédelmi szakember-vizsga, a villámvédelmi felülvizsgálat (VV) végzéséhez villámvédelmi felülvizsgálói képesítés szükséges. Egy hiteles szolgáltató kérdés nélkül megmutatja a bizonyítványát.
2. Kérdezzen rá a mérőműszerek kalibrálására
A vizsgálat eredménye mérési értékeken alapul. Ha a mérőműszer nincs évente kalibrálva (érvényes kalibrálási bizonyítvánnyal), a jegyzőkönyv vitatható.
3. Júniustól: kérdezzen rá az MKIK-nyilvántartási számra
„Megrendelem, de szeretném, ha a jegyzőkönyvön szerepelne az MKIK-nyilvántartási szám is." Aki bejelentkezett, ezt két másodperc alatt megerősíti.
4. Nézze át a jegyzőkönyv tartalmát
Egy professzionális vizsgálati jegyzőkönyv nem 1 oldal. Tartalmazza:
- A vizsgált hálózat leírását
- A használt mérőműszereket és kalibrálási adatokat
- Az áramkörönkénti mért értékeket
- Fotódokumentációt
- Az értékelést és a részletes indoklást
- Hibák esetén a konkrét javítási javaslatokat
Ha „sablon"-jegyzőkönyvet kap, az figyelmeztető jel.
Gyakran ismételt kérdések (GYIK)
Visszamenőleg érvénytelen lesz a korábbi jegyzőkönyvem?
Nem. A jogszabály a jövőre vonatkozó szolgáltatásnyújtást szabályozza. Az érvényes, korábban kiállított jegyzőkönyvek a saját érvényességi idejükig használhatók.
Mi van, ha a megszokott villanyszerelőm nem szerepel majd a nyilvántartásban?
A klasszikus villanyszerelési munkákat (új áramkör, biztosítékcsere, javítás) továbbra is rendelheti tőle, ha regisztrált villanyszerelő. A felülvizsgálati jegyzőkönyv kibocsátására azonban mástól lesz szüksége. Erre érdemes most rákészülni.
Mennyi időre érvényes a nyilvántartásba vétel?
A pontos időtartamot a VET végrehajtási rendelete fogja meghatározni. Várhatóan időszakos megújítás lesz, hasonlóan más szakmai regisztrációkhoz (pl. regisztrált villanyszerelő státusz az áramszolgáltatóknál). Az MKIK tájékoztató oldala folyamatosan frissül a részletekkel.
A nyilvántartási szám rajta lesz a jegyzőkönyvön?
A jogszabály ezt kifejezetten nem írja elő, de a gyakorlatban szinte biztosan rákerül. Bátran kérje, hogy szerepeljen rajta.
Külföldi szolgáltató dolgozhat itt?
Az EU-s szabad szolgáltatásnyújtás keretében elismerésre kerülnek a külföldi képesítések, de a magyar nyilvántartásba a külföldi szolgáltatónak is be kell jelentkeznie, ha rendszeresen vállal munkát Magyarországon. Eseti, határon átnyúló szolgáltatásra más szabályok vonatkoznak.
Mi a helyzet a társasházi közös területek felülvizsgálatával?
Pontosan ugyanaz a szabály érvényes, sőt különösen fontos. A közös képviselő felelőssége nagyobb, mert egy egész lakóközösség biztonságáért felel. Júniustól érdemes csak nyilvántartásba vett szolgáltatótól rendelni a közös területek villamos biztonsági felülvizsgálatát (VBF).
Az új rendszer miatt drágulnak a felülvizsgálatok?
Rövid távon kissé emelkedhetnek az árak, mert kiesnek a nyomott árú szolgáltatók. Hosszú távon viszont a piac kiegyensúlyozódik: kevesebb lesz a megbízhatatlan munkavégzés, és a középmezőny erősödik. A Májer Provill csapata továbbra is fix bruttó sávárakkal dolgozik, amelyek az Árak oldalon átláthatóan megtalálhatók.
Mit jelent ez a társasházak közös képviselőinek?
A közös képviselő felelőssége, hogy a társasház közös területein a villamos biztonsági felülvizsgálat (VBF) és szükség esetén a villámvédelmi felülvizsgálat (VV) elvégzésre kerüljön. 2026. júniustól érdemes a megrendelés előtt kifejezetten rákérdezni a szolgáltató MKIK-nyilvántartási státuszára, és a megbízási szerződésbe is belefoglalni.
Zárszó: a jogszabály a jó szolgáltató oldalán áll
A 137/A. § és az MKIK-nyilvántartás 2026. júniustól a megrendelő érdekét szolgálja. Eddig is szakképzettséget kívánt a jogszabály, de a megrendelő nehezen tudta ellenőrizni. Mostantól két perc lesz egy nyilvános listából utánanézni, hogy a választott szakember valóban jogosult.
A változás miatt a piac részben átalakul, a szürke zóna szűkül, és a felülvizsgálatok minősége átlagosan emelkedik. Néhány hetes átmeneti zűr lesz a végrehajtási rendelet körül, de érdemes most felkészülni, és csak olyan szolgáltatóval dolgozni, akiről tudja, hogy bekerül a nyilvántartásba.
A Májer Provill csapata Soroksárról és környékéről 38 év szakmai gyakorlattal vállal érintésvédelmi és villámvédelmi felülvizsgálatot. A szükséges szakképesítések megvannak, a mérőműszereink kalibráltak, és a 2026. júniusi MKIK-nyilvántartásra teljes körűen felkészültünk. Hívjon minket a +36 30 331 3401-es számon, vagy kérjen árajánlatot az online kalkulátoron.
Ha a kapcsolódó témákban szeretne tájékozódni: a VBF ingatlan-eladás előtt és a Villámvédelmi felülvizsgálat kötelezősége cikkeink részletesen bemutatják az adott területet.
Forrásjegyzék
- 2007. évi LXXXVI. törvény (VET) – A villamos energiáról szóló törvény, a 2025-ös módosítással beillesztett 137/A. §
- Magyar Közlöny – A módosító jogszabály hivatalos kihirdetése
- 2009. évi LXXVI. törvény – A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól (27. § a bejelentésről)
- 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet – Az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről
- Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) – A villamos biztonsági felülvizsgálók nyilvántartása
- MKIK kapcsolat: vbf@mkik.hu
